Herzl tervez, Isten végez

Az előadás során kávéházi beszélgetések tanújaként végigkísérhetjük a cionizmus megszületését, Herzl Tivadar  kacérkodását a prófétává válással, és új szemszögből vizsgálhatjuk az eseményeket beszélgetőtársával, a kételkedő Max Nordau-val folytatott eszmecseréi láttán. 

A tavalyelőtt bemutatott Herzl című előadást néztem a Spinozában. Ann Silberberg és Forgách András darabját Czeizel Gábor vitte színre. Az előadás során kávéházi beszélgetések tanújaként végigkísérhetjük a cionizmus megszületését, Herzl Tivadar kacérkodását a prófétává válással, és új szemszögből vizsgálhatjuk az eseményeket beszélgetőtársával, a kételkedő Max Nordau – val (Gyabronka József) folytatott eszmecseréi láttán. A címszereplő játéka által megformált karakter meghökkentően szépen van felépítve, amikor az előadás végén kifakadva kérdezi a pincértől, hogy mégis hol kéne létrehozni Izraelt, akkor a Spinoza Színház nézőterén megfagy a levegő.

A folyton kérdező és két lábbal a földön járó Nordau karaktere dramaturgiailag egyensúlyozza a néhol csapongó és álmodozó, olykor labilis idegállapotú Herzl-ét. A “fékek nélkül szaladó mozdony”-t hatásosan fékezi le egy-egy fotó erejéig.

A színpad közepén parányi asztal áll fehér csipkés terítővel, két szék, jobb oldalon egy fogas, bal oldalon egy kis asztal. Négy ország négy fővárosának egy-egy képzeletbeli kávézója fog majd itt megelevenedni a szemünk előtt (Párizs, Bern, Bécs, Budapest). A szín nem változik az utazásunk során, csak a rendelt italokból, hozott ételekből, és a pincér hangulat aláfestő nótáiból következtethetünk arra, hol járunk. A színpad két oldalán lelógatott fekete alapon fehér csíkos anyag  remekül passzol a két főszereplő ruháinak mintáihoz (jelmez:Veréb Dia). Középen fehér alapon fekete virágmintás posztó ad ízléses összképet. Az előadást három különböző síkon figyelem és hallgatom egyszerre. A töménytelen mennyiségű történelmi érdekesség már önmagában is roppantul érdekfeszítő lenne. Akit nem villanyoz fel a történelmi ok-okozat fejtegetés, az másban is tetszését lelheti. Szeretem a történelmet, és fontosnak tartom, hogy tudjam mi miből fakad és miből vált olyanná amilyenné. Herzl Tivadar személyisége pedig roppantul érdekes és inspiráló, és büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen világtörténelmet alakító eltökélt alakkal egy városban születtem. Ezt segíti és tetőzi Makranczi Zalán karizmatikus jelenlétével is a színpadon. A színész alkata már önmagában is olyan, mint hogy ha egy múlt századbéli fekete-fehér fotóról lépett volna közénk egy történelem könyvből. Már az előadás elején kiderül, hogy Herzl Tivadar itt, a színház közelében született és élt 18 éves koráig. Az élményt fokozza a színészek izgalmas és következetes játéka, és a harmadik szereplő, a pincér (Hajdú László) hangulat teremtő  zenei betétei. De ki is az a Max Nordau? – Az író/pszichiátert Emil Zola mutatta be Herzlnek. A folyton kérdező és két lábbal a földön járó Nordau karaktere dramaturgiailag egyensúlyozza a néhol csapongó és álmodozó, olykor labilis idegállapotú Herzl-ét. A “fékek nélkül szaladó mozdony”-t hatásosan fékezi le egy-egy fotó erejéig.

A folyamatos nemek ellenére ő kitartóan menetelt és hitt az igazában. Makranczi Zalán  játékával is szilajan egyensúlyozik az őrület és a zsenialitás szakadéka felett átívelő hajszálon. Vajon tényleg valóra vált a terve? Vajon megszületett az a pacifista, hadsereggel nem rendelkező ország, amely a gazdaságra, az oktatásra, és a kultúrára fókuszál?

„Budapest el sem képzelhető antiszemitizmus nélkül” – jelenti ki Herzl. Vajon a többi saját országgal nem rendelkező népcsoport miért nem volt képes országot alapítani? Mi volt a titok? Miért és mitől valósult meg Izrael állama? Egy világméretű összeesküvés eredménye? Egy kitartó és elhivatott ravasz bécsi újságíró manifesztiválódott kórképe? Folyamatosan kattog az agyam a történetvezetés alatt. Herzl Tivadar, a kávéházi próféta,  nem csak a kávéházakban korbácsolja fel az érzelmeket. Egyszemélyes diplomáciai hadjárata során a legnagyobb magyar fiától, Széchenyi Ödöntől, és annak török pasának való kinevezésétől az orosz cáron át a római pápáig jutunk el a német császárt és a brit miniszterelnököt is érintve. A folyamatos nemek ellenére ő kitartóan menetelt és hitt az igazában. Makranczi Zalán játékával is szilajan egyensúlyozik az őrület és a zsenialitás szakadéka felett átívelő hajszálon. Vajon tényleg valóra vált a terve? Vajon megszületett az a pacifista, hadsereggel nem rendelkező ország, amely a gazdaságra, az oktatásra, és a kultúrára fókuszál?

Az előadást nem csak ezért, hanem a színészek emlékezetes alakítása miatt is receptre írnám fel a történelemből bukdácsoló középiskolásoknak, színművészetiseknek, és mindenkinek, aki szeretne egy jó estét okozni magának.

Az előadás sokoldalú ismeretterjesztő jellege révén nem is értem, hogy miért nincs több fiatal, éhes szemű ember a nézők soraiban. Az előadást nem csak ezért, hanem a színészek emlékezetes alakítása miatt is receptre írnám fel a történelemből bukdácsoló középiskolásoknak, színművészetiseknek, és mindenkinek, aki szeretne egy jó estét okozni magának. Czeizel Gábor összeszedett rendezésében nem voltak üres járatok, talán Max Nordau zsidó vicceit meg lehetne kurtítani, egyedül azoknál a részeknél éreztem úgy, hogy egy kicsit leült az este.

(2016. december 12.)

Bozóky Balázs