A szervezők több, mint 50 jelentkező közül választották ki azt a 4 monodrámát és 5 stúdiószínházi előadást, amely véleményük szerint reprezentálja azt a sokszínűséget, ami a produkciók alkotóinak munkáját jellemzi.
A fesztiválra érkezett nevezések alapján elmondható, hogy a MOST FESZT megalapításakor meghatározott három csoport, azaz a vidéki, a határon túli és a független társulatok által létrehozott kínálat lehengerlő. A 2017 óta öt napos fesztivál programja – a seregszemle történetében először – A legnagyobb tilos! című előadással a legfiatalabb nézők felé is nyitni szeretne. A MOST FESZTjátszóhelyei kapcsán szintén újdonságra számíthatnak a nézők, hiszen a hagyományoknak megfelelő kamaraszínházi és nagyszínpadi játszóhelyek mellett, az idei évben először a Jászai Klubszínpadot is játéktérként használja majd a fesztivál.

Kezdhetek folytatódni – Petri-est
vers-est

Játssza                        Pál András
Csellista                      Rozs Tamás
Rendező                      Valcz Péter
Az Ördögkatlan Produkció és a Radnóti Színház közös előadása
Mikor nem írok verset: nem vagyok – írta Petri György, költőként, ahogy a színész sem színész, ha nem játszik épp, csak úgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán egy bárpultnál fészkelődő ujjpercegés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg Maya is, meg az összestöbbinő, van igazi, élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat, ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, ahol Petri is volt.

Leszámolás velem

Edouard Louis: Leszámolás Eddyvel című regénye alapján, Dr Pataki Pál fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta Zöldi Gergely és Rába Roland
monodráma
Játssza                       Nagy Dániel Viktor
Rendező          Rába Roland
Az Orlai Produkciós Iroda és a Füge Produkció közös előadása
Apám kétségbeesett. „Fiú ez egyáltalán, vagy mi? Folyton bőg, fél a sötétben. Miért ilyen? Én nem neveltem lánynak, pont úgy bántam vele, mint a többi fiúval!” Fogalma sem volt, hogy engem ugyanezek a kérdések gyötörnek. Ha fiú vagyok, miért nem vagyok olyan, mint a többiek? Miért viselkedem így, miért affektálok, miért gesztikulálok széles mozdulatokkal, miért olyan nőies a beszédem? Nem tudtam, miért lettem ennyire más, és ez borzalmasan fájt.
Alkotók
Díszlet / Jelmez                      Bánki Róza
Dramaturg                               Zöldi Gergely
Rendezőasszisztens                Kis Kádi Judit, Szakács Zsuzsa
Plakát                                      Csáfordi László
Producer                                  Orlai Tibor
Rendező                                  Rába Roland

Túlóra

Lisa Langseth A karmester szeretője című műve alapján átdolgozta Bodor Panna és Vadász Krisztina
(Teplán Ágnes fordításának felhasználásával)
monodráma
Játssza                        Pálya Pompónia
Rendező          Vadász Krisztina
Az Ódry Színpad előadása
Dobozok. Könyvek. Dobozok. Könyvek. Dobozok.
Katarina 25 éves. Életerő 590. Támadási sebesség 0.658. Páncél 27.88. Bátorság X.
A bátorság az élet egyetlen mércéje. Adam szokta ezt mondani.
Meddig lehet a peremen meghúzódva várni? Meddig tud megállni az idő?
Az aznap éjjel szerzett sebhely örök emlékeztetőül szolgál, hogy sosem szabad az érzelmeket a kötelesség elé helyezni.
Képességek: Mohóság, Megszállottság, Racionalitás, Döntéshozatal, Igazságvágy.
Alkotók
Dramaturg                   Bodor Panna
Látvány                       Mucsi Balázs
Sound design               Keresztes Gábor
Rendezőasszisztens    Solténszky Ráhel
Rendező                      Vadász Krisztina
Külön köszönet Tóth Mátyásnak, Plósz Tibor Norbertnek, Brozsek Nikinek, Gerard Butlernek, és Keira Knightleynak.

A legnagyobb tilos!

Kiss Ottó, Ranschburg Jenő, Szabó T. Anna, Lackfi János, Kollár Árpád, Turbuly Lilla, N. Tóth Anikó, Babiczky Tibor, Weöres Sándor, Kukorelly Endre, Ágai Ágnes, Siv Wiederberger és Halász Judit műveiből szerkesztette: Jankovics Anna
verses játék
Játssza és rendezte                 Jankovics Anna
A Szolnoki Szigligeti Színház előadása
Egy kislány világgá megy. Sokáig nem tudjuk meg miért. Titok. Hatalmas hátizsákkal, pakkal érkezik. Szemmel láthatóan feldúlt Beszélni, játszani kezd, szép lassan kipakol szó szerint és átvitt értelemben is. Elmondja, hogy neki rossz, hogy otthon minden tilos, hogy mi mindent „nem bír” anyuban és apuban. Anyja és apja nézőpontját is megismerjük: az ő bőrükbe bújva megszemélyesíti, eljátssza őket. Többször nekikezd, hogy most elmondja a „titkot”: világgá menetelének okát, de sokáig képtelen erre, mindig elüti valamivel a dolgot. Az előadás egy pontján aztán kiderül, hogy apja elköltözött és szülei válófélben vannak. A kislány önmagát hibáztatja. Egyszer mikor rossz volt és megverte az apja, ő a könnyeivel titkos jeleket rajzolt a falra és azt kívánta, hogy apu tűnjön el örökre.
Szép lassan, búvópatak-szerűen felsejlik egy „szerelmi szál” is: különböző témákkal kapcsolatban indokolatlanul sokat hallunk Márióról, a szomszéd kisfiúról: Megtudjuk, miért nem eszi meg Márió a répafőzeléket, holott kimondottan szereti; hogy amikor a szülei elváltak Márió kutyát kapott ajándékba, hogy Márió szerint, hogyan lehet legyőzni a hasfájást és mikor lehet megszeretni egy kislányt. Később ismét hosszas titkolózás után kiderül, hogy főszereplőnk egyszer már puszilózott (hogy-hogy nem, Márióval) és majdnem olyan jó volt, mint a csiklandozás.
Az előadásban szó esik még: egy nagy kerek és piros rétről, nagypapa haláláról, egy magányos cinkéről, csillagokról, arról, hogy anya szerint először minden férfi megígéri, hogy lehozza nekünk a csillagokat, aztán pedig úgy tesznek, mintha nem is tudnának az egészről semmit, még csak olyan szót sem ismernek, hogy csillag, és sok más látszólag apró-cseprő dologról.
Közben kezd sötétedni, a gyerek fél, tulajdonképpen haza szeretne menni, ezt azonban a világért sem ismerné el. Fáradt. Próbál elaludni, nem megy. Számolja a bárányokat, próbál elaludni, nem megy. Esti imát mond, próbál elaludni, nem megy. Végül álomba „dünnyögi magát”.
Amikor hirtelen meghalljuk Anyja hangját, aki vacsorázni hívja őt. Világgá menetele tehát játék volt, de azért elhatározza, hogy holnap mindenképp nekiindul.
Alkotók
Játssza és rendezte                 Jankovics Anna
Díszlet és jelmez                     Jankovics Anna
további fesztiválinformációk:
mostfeszt.hu
jaszaiszinhaz.hu