"A szerelem fájdalmas és felszabadító részét egyaránt fontos megélni!"

December végén mutatták be a Szentivánéji álmot Fehér Balázs Benő rendezésében a Budaörsi Latinovits Színházban. Takács Katival, az előadás Titániájával és Hermiájával beszélgettünk emberiről, a féltékenység nyomot hagyó erejéről, az elfojtott, ám mindig felszínre törő vágyakról, a női vonzerő kortalanságáról, a szabadon vállalt szexualitásról és a fájdalmas és felszabadító érzések megéléséről…

Arról, hogy emberi, mi jut elsőre az eszedbe?

Minden, ami a Szentivánéji álomban megtörténik a szereplőkkel, a szenvedélyeikkel, még ha tündérekről is legyen szó, emberi. Szent Iván éjjele, a nyári napforduló ünnepe, de pogány ünnep is, sok misztikummal, bűbájjal. Szerelmesek, esküvőre várók, erdő, eltévedés, varázsital – minden megtörténhet, de a fordítottja is. Az, hogy ki hogyan éli ezt meg, az emberi. Bár néha embertelen emberek vagyunk.

…Fehér Balázs Benővel egyetértettünk abban, hogy Titánia és Oberon között párkapcsolati harc dúl, kapcsolatuk szétzilálódása, egy átverés, egy megszégyenítés zajlik, amelyikben elsősorban Titánia szenvedi el a megaláztatást, de mindketten vesztesek, Oberon nem vallja be, hogy féltékenységében ő cseppenti a varázsitalt Titánia szemére, amitől az asszony egy szamárban találja meg vágyát, szerelmét.

A Szentivánéji álom arról is szól, annak is a története, hogy mit tudunk, akarunk kezdeni ezzel az emberivel, nem?

Az előadások annyiféleképpen hatnak, ahányan vagyunk. Az a jó, ha találsz benne olyan érzelmi szálat vagy gondolkodásra késztető utat, ami fontos neked, de az is pont olyan jó, ha az előadás után csak ülsz, és semmi nem jut eszedbe, de napok múlva felbukkan valami gondolat, és rájössz, hogy ezt az előadás adta neked. Játszom “A rekviem egy álomért “ című előadásban egy gyógyszerek hatása alatt álló anyát, a darabbeli fiam és barátai drogosok, az életük tönkremegy. Ez elég mellbevágó, de emberi. Kegyetlen történet, mégis a nézők visszajelzése nem az elutasítás, hanem ennek a “kizökkenésnek” a megértése, hiszen magunk körül is nap mint nap látjuk az “emberi” tévedéseket, betegségeket.
©Szokodi Bea

A „mellbevágóság” szempontjából miért lehet fontos, hogy Titánia és Hippolyta abszolút komolyan vegye mindazt, ami vágyként bennük viaskodik?

A rendezővel, Fehér Balázs Benővel egyetértettünk abban hogy Titánia és Oberon között párkapcsolati harc dúl, kapcsolatuk szétzilálódása, egy átverés, egy megszégyenítés zajlik amelyikben elsősorban Titánia szenvedi el a megaláztatást, de mindketten vesztesek, Oberon nem vallja be, hogy féltékenységében ő cseppenti a varázsitalt Titánia szemére, amitől az asszony egy szamárban találja meg vágyát, szerelmét. De ezek után soha nem állhat helyre kettejük között a rend. Amit különböző tudatmódosító szerek hatása alatt megteszünk – azok mégis csak olyan dolgaink, amelyek ott lappanghatnak bennünk, és bár Titánia kiélhette szerelmi vágyát, de nem ő választott, Oberon kihasználta őt, és ez embertelen.

Ebben a Szentivánéji álomban a szerelemnek a fájdalma is ott van. Nagyon hangsúlyos benne az, hogy ki vagyok én, ki vagy te? Kit szeretek, hogyan szeretem? Minden vágynak két oldala van: a fantasztikus lángolás és elmúltával a csalódások, megcsalatások fájdalma is…

Pályád során korábban is játszottál már Szentivánéji álmot?

Amikor az Új Színház tagja voltam, Szergej Maszlobojscsikov Szentivánéji álom rendezésében az egyik mesterembert játszottam. Nagyszerű kollegákkal dolgozhattam, és nagy szériát ért meg az előadás. Most nyáron pedig, ha a jó isten is úgy akarja, Kőszegen ismét Titánia leszek.
©Szokodi Bea

Fontos számodra, hogy Titánia kissé kortalan is legyen?

A tündérek kortalanok. Nem Titánia kora az, ami számít, hanem az, amit képvisel: a női vágyat, a nőiség kiélésének mohóságát.

Mennyire fontos szerinted a vágyaink elfojtása helyett ezek szabadon megélni tudása ebben a Szentivánéji álomban?

…az a jó, ha találsz benne olyan érzelmi szálat vagy gondolkodásra késztető utat, ami fontos neked, de az is pont olyan jó, ha az előadás után csak ülsz, és semmi nem jut eszedbe, de napok múlva felbukkan valami gondolat, és rájössz, hogy ezt az előadás adta neked.

A darab egyfelől a szerelem szenvedélyéről szól, másfelől a szabadon, vállaltan megélt szexualitásról – mindkettő egyszerre van jelen. A szerelem nemcsak “fáklyás menet”. Ebben a Szentivánéji álomban a szerelemnek a fájdalma is ott van. Nagyon hangsúlyos benne az, hogy ki vagyok én, ki vagy te? Kit szeretek, hogyan szeretem? Minden vágynak két oldala van: a fantasztikus lángolás és elmúltával a csalódások, megcsalatások fájdalma is – ez mind ott van a Szentivánéji álomban, akár a Titánia karakterében is. A szerelem fájdalmas és felszabadító részét egyaránt fontos megélni!