Az Audrey Hepburn film sokakat félrevezethet, hogy mi várható a Radnóti október 22-én bemutatott Álom luxuskivitelben című előadásán. Richard Greenberg szövege az elhangzottak alapján leginkább szóról szóra követi Truman Capote kisregényének cselekményét, ami a filmről nem igazán mondható el.

Ezek után nyilván kisebb gondja volt, hogy nem az általa preferált Marilyn Monroe kapta Holly Golightly szerepét. Mindezt csak azért említem, mert úgy gondolom, hogy Sodró Eliza ahelyett, hogy elhelyezhető lenne a Hepburn-Monroe tengelyen, inkább egy háromszöget zár be velük. Pedig alakította már Sally Bowlest is, akit gyakran emlegetnek Holly előképeként. Hiányzik belőle a hepburni arisztokratikus báj és a monroe-i férfifaló karakter. Hollyként leginkább a lány céltudatosságát adja vissza. Azokban a pillanatokban villan meg Sodró Eliza igazán Hollyként, ahol a vidékről nagyvárosba csöppent lányt és az ott mindenáron megmaradni akarását kell megmutatnia. Hiányzik viszont belőle az az elemi erő, amitől Holly, mint egy szőke ciklon végigsöpör New Yorkon, tekintet nélkül mindenfajta következményre. Céltudatosan és hidegen koppannak Fredhez intézett szavai: „Vannak terveim, de te nem vagy benne.”

©Szokodi Bea

Csakhogy Holly pontosan ennek az ellenkezőjét csinálja, improvizál.

Bartos Tibor ennek aláhúzására Cily Hebrentsch-nek fordítja a nevét, ami az előadásban is elhangzik, mint Holly egyik álneve. Hol ide, hol oda csapódik minden előzetes elvárás nélkül, de minden helyzetből ki tudja hozni a számára legelőnyösebbet. Gondolhatunk itt az ügynökével, O. J. Berman-nal (Bálint András) való viszonyára, vagy Mag (Berényi Nóra Blanka) udvarlójára, a brazil diplomata Joséra (Baki Dániel), akinek az elcsábítása a darabban előre eltervezetten, míg a regényben szinte véletlenül, mellékesen történik meg.

Azzal, hogy Hárs Anna dramaturg és Valló Péter Holly céltudatosságát domborítja ki,  még egy dolog megváltozik, ami inkább a filmhez, mint a regényhez közelíti az előadást. Ez pedig az, hogy az előadásban a férfiak: Fred (Rusznák András) – aki a regényben csak plátóian vonzódik Hollyhoz – José és Rusty (Nagy Márk) kezdenek el epekedni Hollyért.

Pedig Holly legalább annyira, ha nem jobban, vágyik arra, hogy szeressék.

Rusznák András narrátorként többször is kilép az előadás folyamából. Ilyenkor kiáll a proszcéniumra, és külön reflektor emeli ki az elsötétülő színpadképből. Az előadás megtörik, de Rusznák András többször is Fred felfokozott hangulatában narrál, és a regény tárgyilagos leírásaiból személyes indulatok törnek elő, amelyek Fred narrátori hitelességét is kétségbe vonják. És mivel  alakításában Fred  romantikusan epekedő karakter, ezért a nem teljesen kiirtott látens homoszexualitása csak zavart kelt az előadásban.

©Szokodi Bea

Valló Péter az előadásban nem csak Hollyt és Fredet változtatta meg ilyenformán, hanem a cselekmény idejét is későbbre helyezte. Míg Capote kisregénye 1943-ban, a második világháború alatt játszódik, addig az előadás legkorábban is csak a 60-as évek második felében játszódhat, különben Rusty Trawler nem utalhatna Kennedy meggyilkolására. Szerencsére az USA a 60-as években is hadban állt, így gondolhatjuk, hogy Fred, Holly testvére, Vietnámban esik el. Így viszont kilúgozódik a regényben meghúzódó háborús helyzet miatti baljós hangulat. Ennek további következménye például, hogy Holly ételkreálmányai csak egy újabb hóbortnak tűnnek, nem pedig a hadigazdaság miatt kiporciózott ételadagok szükségszerűen kreatív felhasználásának. És másképp cseng Rusty nácinak titulálása is úgy, hogy közben tudjuk, hogy a tengerentúlon éppen a nácik ellen harcolnak az amerikaiak, mintha nem.

A főszereplők jellemének ilyen irányú változtatásával Valló Péter rendezése a filmhez hasonlóan a romantikus komédia irányába tolja el a történetet. Ebből fakad, hogy az előadás végül célt téveszt, hisz ennek a történetnek nem Fred a főszereplője. És Capote írásából sem elsősorban az derül ki, hogy lenne remény. Mert Hollynak és Frednek is csak a múltját ismerjük meg. Azt, hogy akkor hogyan és mit éreztek. Fred talán elégedett, mivel sikerült befutnia, de hogy Hollyval mi történt, és hogyan került Afrikába, és boldog-e, abban nem lehetünk biztosak.

©Szokodi Bea

Nem tudom megállni, végül meg kell említenem a macskát. Hollynak a regényben is van egy macskája, és a macska az előadásban is megjelenik. És értem én, hogy kockázatos szabadon engedni pont egy macskát a színpadon (bár több előadásnak kifejezetten előnyére válna egy kóbor macska), de Holly soha nem zárna ketrecbe egy élőlényt. Hisz Frednek is csak úgy adja át az ajándék kalitkát, ha megígéri, hogy nem zár bele semmit.

Mert Holly olyan, mint a macska, aki magányosan jár sétálni, és minden hely egyformán jó neki.

©Szokodi Bea